Interaktív térkép

A térkép elérhető az UNESCO Világörökség honlapon, a következő helyen:
http://www.vilagorokseg.hu/
portal/
helyszinek.php

A Világelékezet magyar elemeihez kapcsolódó képek letöltése
HU   ENG

4.2 A Világemlékezet listára kerülés kritériumai

4.2.1 Valamennyi lista – akár nemzetközi, akár regionális, akár nemzeti – alapja a dokumentumörökség világra szóló jelentőségének értékelése és globális, regionális vagy nemzeti hatásának meghatározása. Az itt felsorolt kritériumok a nemzetközi listára vonatkoznak, de mutatis mutandis irányadóak a regionális és nemzeti listák esetében is.

4.2.2 Az értékelés komparatív és relatív. A kulturális jelentőségnek nincs abszolút mércéje. Ennek megfelelően nincsen egyetlen olyan rögzített kritérium, amelynek alapján egy adott dokumentumörökség felvehető a listára. A kiválasztás alapja tehát az örökség jellemzőinek az alábbi kritériumokkal és a teljes angol nyelvű Guidelines általános szellemiségével való összevetése, tekintettel a már korábban elfogadott, illetve elutasított dokumentumokra.

4.2.3 Egy dokumentumörökség Világemlékezet listára kerülésének vizsgálatakor legelőször annak hitelességét kell figyelembe venni. Az-e, aminek látszik? Kétséget kizáróan sikerült-e meghatározni identitását és provenienciáját? Másolatok, replikák, hamisítványok, fiktív vagy megtévesztés céljából készített dokumentumok a legjobb szándék mellett is összetéveszthetőek az eredetivel.

4.2.4 Másodikként a nemzetközi tanácsadó bizottságnak kell megállapítania, hogy a felterjesztett dokumentumörökség világraszóló jelentőségű. Vagyis egyedinek és pótolhatatlannak kell lennie; olyasvalaminek, aminek pusztulása vagy sérülése az emberiség örökségének káros elszegényedését jelentené. A dokumentumörökségnek jelentős hatást kellett kifejtenie egy adott időszakban és/vagy a világ egy bizonyos kulturális területén. Lehet egy típus képviselője, de egyediségében nem lehet pontos mása. A történelem menetére jelentős – akár pozitív, akár negatív – hatással kellett lennie.

4.2.5 Harmadrészt, a világraszóló jelentőséget az alább felsorolt kritériumok közül egy vagy több teljesülésével kell igazolni. Minthogy a jelentőség komparatív, ezeket a kritériumokat a Világemlékezet listára már felvett dokumentumörökségekkel való összehasonlítás során lehet a legjobban értelmezni.

1. Első kritérium: Idő

Az abszolút kor önmagában nem tesz jelentőssé egy dokumentumot, ugyanakkor minden dokumentum a maga korának terméke. Néhány dokumentum különösen élénken idézi meg keletkezésének idejét, amely válság, vagy jelentős társadalmi vagy kulturális változás ideje lehetett. A dokumentum képviselhet új felfedezést, vagy lehet „első a maga nemében”.

2. Második kritérium: Hely

A keletkezés helye a jelentőség egyik kulcsa. A dokumentum döntő fontosságú információkat hordozhat egy a világtörténelem és -kultúra szempontjából jelentős helyről; vagy éppen maga a hely hathatott meghatározóan a dokumentum által bemutatott eseményekre és jelenségekre. Leírhat fizikai környezetet, városokat vagy intézményeket, amelyek azóta eltűntek.

3. Harmadik kritérium: Emberek

A dokumentumörökség keletkezésének társadalmi és kulturális kontextusa az emberi viselkedés vagy a társadalmi, ipari, művészi és politikai fejlődés fontos vonásait tükrözheti. Nagy mozgalmak, átmenetek, előre- és visszalépések lényegét ragadhatja meg. Tükrözheti kulcsszereplővé lett egyének vagy csoportok hatását.

4. Negyedik kritérium: Tárgy és téma

A dokumentum tárgya szerint a természet-, társadalom- és humántudományok, valamint a politika, az ideológia, a sport és a művészetek történelmi vagy intellektuális fejlődésének egyes aspektusait jelenítheti meg.

5. Ötödik kritérium: Forma és stílus

A dokumentum kiemelkedő esztétikai, stilisztikai vagy lingvisztikai értékkel bírhat; egyfajta prezentációs mód, szokás vagy médium, vagy egy eltűnt (illetve eltűnő félben lévő) hordozó vagy formátum tipikus vagy kulcsfontosságú példája lehet.

4.2.6 Végezetül a következő szempontokat is tekintetbe kell venni:

Ritkaság: Tartalma vagy fizikai jellemzői ritka túlélőjévé teszik-e a maga típusának vagy korának?
Integritás: A hordozó fennmaradásának természetes korlátjait is tekintetbe véve teljes vagy részleges a dokumentum? Megrongálódott, vagy megváltoztatták a tartalmát?
Fenyegetettség: Fennmaradása veszélyben van-e? Ha biztonságos helyen van, elővigyázatosságra van-e szükség, hogy ez a biztonság fennmaradjon?
Menedzsment: Van-e olyan – a dokumentumörökség jelentőségével összhangban kialakított – stratégia, amely annak megőrzését és hozzáférhetővé tételét célozza?

4.2.7 Szükség esetén a nemzetközi tanácsadó bizottság operatív szabályzatot fog elfogadni a fenti kritériumok alkalmazásáról.

4.3 A Világemlékezet listára való jelölés

4.3.1 Erkölcsi értelemben a dokumentumörökség az egész emberiség közös tulajdona. Jogi értelemben ugyanakkor a tulajdonos egy egyén, egy magán- vagy nyilvános egyesület, illetve egy nemzet is lehet. Az örökség valamennyi világrészből és a világtörténelem valamennyi korszakából ered, és a listára felvett tételeknek hosszabb távon tükrözniük kell ezt a tényt.

4.3.2 Történelmi távlatban bizonyos kultúrák és nemzetek több dokumentumot állítanak elő, mint mások. A kisebbségi kultúrákat jellemzően háttérbe szorítják a többségi kultúrák. A dokumentumörökség egyes típusai – mint például a számítógépes fájlok és az audiovizuális média – többféle variáns formában létezhetnek, vagy más szempontból nehezebben definiálhatóak és kezelhetőek, mint egyes önállóbb dokumentumok, például egy-egy unikális kézirat. Ezeket a tényezőket mindig szem előtt kell tartani, hogy a lista összetétele mennél kiegyensúlyozottabb lehessen.

4.3.3 A Világemlékezet listára való felvételt bármilyen magánszemély vagy szervezet kezdeményezheti, beleértve a kormányokat és az azoktól független non-profit szervezeteket is. Az illetékes UNESCO Nemzeti Bizottság, illetve – amennyiben létezik – a nemzeti vagy regionális Világemlékezet Bizottság felterjesztései azonban elsőbbséget élveznek. Ugyancsak elsőbbséget élvez a veszélyeztetettnek ítélt dokumentumörökség. Általános szabály, hogy egy-egy ország kétévente legfeljebb két egyéni jelöléssel élhet.

4.3.4 Emellett azonban két vagy több ország közösen is felterjeszthet olyan gyűjteményeket, amelyek tulajdon- vagy kezelési joga megosztott. Az effajta előzetes együttműködés kifejezetten kívánatos. Ezeknek a felterjesztéseknek az esetében sem a javaslatok, sem a résztvevő partnerek száma nincs korlátozva. A Világemlékezet regionális és nemzeti bizottságai, az UNESCO nemzeti bizottságai és a különféle nonprofit szervezetek fontos feladata a felterjesztésre méltó dokumentumörökség azonosítása és a javaslatok kidolgozóinak támogatása.

4.3.5 Nem kizáró ok, ha a szerző – akár egyén, akár közösség – a felterjesztés időpontjában még életben van. A dokumentumörökség nem pusztán kora vagy esztétikai minősége folytán értékes.